S�rgahas� unka

Ismertet�i: a kifejlett �llat sokkal kisebb, mint a barna varangy. Testhossz�s�ga 4-5 cm. Teste lapos, eg�szen oldalt illeszked� l�bakkal. A nem felt�n� barn�s, iszapsz�rke vagy olajz�ldes fels�test szem�lcs�s. A hasi oldalon a b�r csaknem sima, �l�nk citrom- vagy narancss�rga sz�n�, �s nagyobb sz�rke, sz�rk�sk�k vagy feket�s foltok tark�zz�k - ez�ltal a has m�rv�nyozott benyom�st kelt. A s�rga mez�kben finom, fekete pontok l�that�k. A v�r�shas� unk�val ellent�tben azonban a s�t�t mez�kben egy�ltal�n nem vagy csak alig tal�lunk feh�r pontokat.

�l�helye: a k�rnyezet�vel szemben nem t�maszt k�l�nleges ig�nyeket, b�rmilyen kisebb v�zzel be�ri. Leggyakrabban olyan pocsoly�kban �s kis tavakban fordul el�, amelyekben m�sfajta b�k�k nincsenek. M�g a csup�n n�h�ny h�tig v�zzel telt ker�knyomok is megfelelnek a sz�m�ra, de a foly�vizeket ker�li. T�lnyom�r�szt a v�zben van, de n�ha hosszabb ideig is a sz�razf�ld�n tart�zkodik. N�lunk legf�k�ppen magasabb hegyvid�keink vizeiben �l. Szorgalmas sz�nyog- �s rovarpuszt�t�.

Elterjed�si ter�lete: K�z�p- �s D�l-Eur�pa, Franciaorsz�gt�l kelet fel� a Fekete-tengerig, d�li ir�nyban D�l-Olaszorsz�gig �s G�r�gorsz�gig. D�lnyugat- �s �szak-Eur�p�ban hi�nyzik. Elterjed�si ter�let�n a faj n�gy alfajra tagol�dik.